Sebesi Petrára, a KVIK hallgatójára nagyon büszkék lehetünk, hiszen kiváló dolgozatával, nemcsak első helyezést ért el a BGE TDK versenyén, de 2 különdíjat is elhozott: egyet az intézményi TDK-ról, egyet pedig a 2019-es OTDK-ról. Interjúsorozatunkban Petrát kérdeztük arról, hogy miért érdemes jelentkezni a versenyre.

 Miért jelentkeztél a TDK megmérettetésre? Mi motivált?

S.P.: Számomra nem volt kérdés, hogy az egyetemi éveim alatt szeretnék TDK dolgozatot írni, már általános iskolában is vonzott a kutatások világa, viszont akkor még a biológia témakörében. Idén viszont egy ettől teljesen eltérő témát választottam, a minőségmenedzsment jelentőségét vizsgáltam a hazai szállodaláncok esetében. Egy egyetemi előadáson minden héten más-más szakember beszélt a szállodaipar különböző területeiről, többek között a minőségmenedzsmentről is, innen származott az inspirációm.

 

Milyen élményekkel gazdagodtál a versenyen való részvétellel?

S.P.: Szerintem nem lehet általánosan megfogalmazni, mit is nyer az ember egy TDK megírásával, hiszen minden téma és minden egyén esetében mást és mást ad. Én személy szerint amellett, hogy rengeteg tapasztalatot szereztem a szakmával és magammal kapcsolatban is, talán még fontosabbnak tartom azt, hogy a dolgozatom által értékes embereket ismerhettem meg, legyen szó szakemberekről vagy TDK-t író hallgatókról. Örök élmény marad mind az intézményi TDK, mind a pécsi OTDK, ahol 3 nap alatt a Kart képviselő csapat ténylegesen csapattá formálódott és együtt izgultuk végig egymás előadásait. Hozzáteszem, hogy én kivételes helyzetben voltam, hiszen a Karon működő Gundel Károly Gazdaságtudományi Szakkollégium tagjaként nem csak a konzulensemtől, hanem a szervezet kutatásban jártas tagjaitól is rengeteg segítséget kaptam. Témámmal részt vehettem már egy országos konferencián, megjelent egy cikkem, prezentálhattam egy egyetemi előadáson, ezzel saját magam is kihívások elé állítottam, és még több tapasztalatot szerezhettem.

Ha egyszer pedig a lendület elkap, onnan nincs megállás – tapasztalatból mondom, a következő kutatásom már folyamatban van.

Volt esetleg valamilyen kihívás vagy nehézség is a folyamat során? 

S.P.: Egyértelműen a kutatás első lépése volt a legnehezebb. A témám hamar megtaláltam, mégis nehezen tudtam fogást találni rajta. Emellett talán ami még nehéz volt, de ugyanakkor leginkább élveztem, azok maguk az interjúk. 7 szállodaláncot vizsgáltam, minden szállodalánc képviselőjével személyes interjút készítettem. Az interjúk időpontját viszont rendkívül nehéz volt összeegyeztetni, de megérte, végül kivétel nélkül nagyon jó beszélgetések kerekedtek a találkozókból.

Összességében a TDK-val én tényleg csak nyertem: tapasztalatot, tudást, kapcsolatokat, barátságokat, örök élményeket.

Mit tanácsolnál azoknak, akik még csak azon gondolkoznak azon, hogy vállalják-e TDK-n való megmérettetést?

S.P.: Én mindenkit bátorítanék arra, hogy kutasson, de ez az indíttatás belülről jöjjön! Mindenben – így a kutatásban is – vannak jobb és rosszabb pillanatok, amikor a kutató sem látja át, mit miért is vizsgálna, de ezen is át kell lendülni. Pontosan emiatt nagyon fontos, hogy olyan témát találjunk, ami tényleg érdekel. Nem kell, hogy az OTDK győzelem legyen a célunk, a TDK-t fel lehet fogni egy szakdolgozat próbájaként is. Veszíteni semmit nem lehet vele, csak nyerni, hiszen egy leadott és bírált kutatás már nagyon jó alapja lehet egy későbbi szakdolgozatnak is. A kiválasztott téma mellett pedig a jól választott konzulens is fontos, aki bármikor segít, egy ötlettel vagy csak egy jó szóval.