Ördög Nórival beszélgettünk, aki elárulta azt is, hogyan született szakdolgozata Pusztamérgesről, és mit gondol a BGE-ről általában.

Mesélj egy kicsit magadról! Milyen volt a KVIK-re járni?

Tulajdonképpen én még KVIF-es voltam (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a BGE KVIK elődje), és ezen belül az idegenforgalom és szálloda szakra jártam. Épp akkor lett Budapesti Gazdasági Főiskola az intézményből, amikor diplomáztam. Igazi, klasszikus egyetemi életet éltem, szuper közösségünk volt. Az első félév során kialakultak olyan emberi, baráti, „jófej” kapcsolatok a csoporttársaimmal és az évfolyamtársaimmal, amik aztán a diplomázásig kitartottak.
A második félév elején elkezdtem dolgozni az RTL Klubnál, és onnantól kezdve gyakorlatilag teljesen beszippantott ez a tévés világ. Az iskolát nem akartam félbehagyni, úgyhogy nappalin, de egyéni tanrenddel csináltam végig a képzést. Szerencsére nagyon jófejek voltak a tanáraim, végig támogattak abban, hogy építeni tudjam a saját kis szakmai karrieremet.
Tulajdonképpen sajnálom is, hogy nem tudtam annyi időt szánni az iskolára, amikor már az RTL-es dolgok bedaráltak, mint amennyit megérdemelt volna. Pedig az idegenforgalom és szálloda szak egy csomó olyan gyakorlati tudást adott, ami még felnőttfejjel is tényleg őszintén érdekli az embert. Az egyetlen tárgy, amivel nem voltam jóban, az a számvitel volt és ez sajnos azóta is így van.  Annál inkább érdekelt a turizmus, idegenforgalom, sőt, nagyon szerettem a vendéglátós dolgokat is, főleg a gyakorlati ismereteket. Persze nem csak az órák miatt emlékszem szívesen vissza erre az időszakra: a jó közösség, a főiskolai bulik is emlékezetessé tették ezeket az éveket.

A Manifeszten, a BGE minifesztiválján.

Magyarország egyik legismertebb arca lettél az elmúlt években. Mit gondolsz, segített ide eljutni a diploma megszerzése és a KVIK is?

Végül másfelé sodort az élet, nem a szakmámon belül helyezkedtem el, de azt gondolom, hogy „kétlábbal a földön-járós”, racionális tudást a világgal kapcsolatban az egyetemen kaptam. Amikor a műsorvezetés mellett elkezdtünk utazgatni, utazásokat szervezni és erről vlogolni a családommal, akkor gondoltam viccesen magamban, hogy tulajdonképpen visszatértem a gyökerekhez. imádom az utazást és az ezzel járó szervezési feladatokat, a turizmus világát. Az egyetem óta nagy a szerelem ez, a világért nem adnám ki az ezzel járó feladatokat a kezemből.

Van olyan élmény, amire nagyon szívesen emlékszel vissza az egyetemi évekből?

Diplomamunkámat a falusi turizmusból írtam és ehhez kötődik a legmeghatározóbb élményem is. Akkoriban már gyakorlatilag teljesen az RTL kötelékében dolgoztam és bekebelezett a médiavilág. Ennek ellenére nagyon szerettem volna becsülettel végigcsinálni a főiskolát – már amennyire egy fenékkel meg lehet ülni két lovat. Eleinte gondolkoztam azon, hogy a könnyebb utat választom és a szülővárosomról, Mórahalomról írom majd a szakdolgozatomat, de a konzulensem rögtön mondta, hogy szó sem lehet róla, és kijelölt egy random kistelepülést ott a környéken: Pusztamérgest. Egészen addig életemben talán egyszer jártam ott, szóval nem sok közöm volt Pusztamérgeshez. Ennek ellenére szuper érzés volt belevetni magam a kutatómunkába. Ekkor már szerkesztőként dolgoztam az RTL-nél, hétköznaponként általában valamelyik TV show-hoz kutattam fel szereplőket, hétvégén pedig mentem Pusztamérgesre és kutattam a szakdolgozatomhoz. A szerkesztő munka mellett a Kölyökklubot vezettem, és nagyon vicces volt, amikor egy-két nénike felismert és nem nagyon értették, hogy  ez a lány egyébként benne van a tévében és műsort vezet, akkor mit keres itt és miért írja a szakdolgozatát Pusztamérgesről. Végül a kutatómunkám gyümölcse egy jól sikerült szakdolgozat, majd a tanulmányaim befejezése lett.

Mit tanácsolsz a mostani felvételizőknek?

Fontos, hogy a hallgatók jól hasznosítható tudást szerezzenek, és azt gondolom, hogy a BGE-n, azon belül a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a hallgatóknak lehetősége van kiváló alapokat, gyakorlati tudást elsajátítaniuk…  Olyan ez, mint egy jolly-joker, szerintem ezzel a diplomával ma garantáltan el lehet helyezkedni.
Másrészt szerintem érdemes már az egyetem mellett elkezdeni zsizsegni, mocorogni, dolgozni, még ha nem is olyan intenzíven, mint ahogy én anno belevetettem magam az RTL-es dolgokba. Sőt, a külföldi ösztöndíj is egy szuper lehetőség erre! Bánom, hogy soha nem utaztam például Erasmus-szal külföldre, hogy egy pár hónapot, vagy akár egy fél évet eltöltsek egy másik országban, tanuljak és megismerjek egy másik kultúrát. A legeslegjobb barátnőm – akivel azóta is nagyon szoros a kapcsolatunk – Erasmus-szal töltött fél évet Madridban, így az én legelső repülőutam Madridba vezetett, hogy őt meglátogassam. Tudom, hogy nagyon meghatározó élmény volt a számára. Az ilyen tanulmányi utak alatt olyan kapcsolatokat lehet kiépíteni, amelyek akár egy egész életen át elkísérik az embert és profitálni lehet belőlük.

Ugyanezt gondolom az egyetemi kapcsolatokról is. Azok a barátságok, amelyek már így felnőttfejjel köttetnek, nagyon meghatározók lesznek abban, hogy az ember az iskola utáni életében hogyan boldogul. Nekem csupa szép és jó emlékem van az itt eltöltött évekről, és ma már „visszasírok” minden éjszakázással töltött vizsgaidőszakot, áttanult napot, mert tulajdonképpen egy boldog, gondtalan, felhőtlen időszak volt az egész. És lehet, hogy nehéz volt, vagy a hátam közepére kívántam egy-egy vizsgát vagy ZH-t, de közben mégis olyan jó volt ezeket megélni és sokkal többnek érzem magam attól, hogy végigküzdöttem magam a kihívásokon annak idején. Úgyhogy hajrá előre mindenkinek!

Képzéseinkről és nyílt napjainkról tájékozódj itt! A jövőd itt kezdődik!