Turizmus-vendéglátás mint közgazdász alapszak. Ezt olvasva bizonyára sokakban merülnek fel ellentmondásos gondolatok, hiszen amíg a turizmusban rendkívül fontos az emberközpontúság, a csoportban való dolgozás képessége, vagy éppen a kifinomult kommunikációs készség, addig egy jó közgazdász ismérve többek között az analitikus látásmód, a menedzsmentszemlélet, vagy a remek problémamegoldó készség. De mégis miért van szükség arra, hogy első hallásra e két, egymástól egész távoli terület egy képzés keretein belül találjon egymásra?  

 

A turizmus-vendéglátás egy nagyon dinamikusan fejlődő, munkaerőigényes ágazat, az ezen a területen lévő egyes munkakörök pedig meglehetősen eltérő kompetenciákat igényelhetnek. A képzés legfőbb célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik vezetői pozíció betöltésére is alkalmasak, ehhez pedig a közvetlenül az iparághoz kapcsolódó ismereteken túl egyéb tudásra is szükségük lesz a végzett hallgatóknak. Gondoljunk csak bele például egy hotel működésébe. Bár a vendég csak a szálloda alkalmazásában lévő alkalmazottak egy részével találkozik a tartózkodása alatt, a „háttérben” is rengetegen dolgoznak azért, hogy a látogatók minél elégedettebbek legyenek az igénybe vett szolgáltatásokkal. Pénzügy, értékesítés, marketing, HR. Ez csak néhány példa azon részlegek közül, amelyek nélkülözhetetlenek egy nagyobb szálloda működésében. Azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy az egyes feladatkörökhöz kapcsolódó elsődleges kompetenciák eltérhetnek egymástól. Amíg egy recepciós esetében például rendkívül fontos, hogy megfelelően tudja kezelni a különböző típusú és habitusú vendégeket, addig egy szállodai pénzügyes munkájához a hotelt érintő gazdálkodási és pénzügyi feladatok ellátása, az általános igazgató hatáskörébe pedig (többek között) a részlegek ellenőrzése, valamint a szálloda működésének a zökkenőmentes biztosítása tartozik. 

Természetesen ehhez hasonló példát más területről is hozhattam volna, hiszen a képzés nem csak a szállodaipar iránt érdeklődő hallgatóknak szól. Az egyetem elvégzését követően rengetegen helyezkednek el éttermekben, utazási irodáknál, vagy egyéb, a turisztikai szektorban tevékenykedő szervezeteknél, sőt vannak, akik saját vállalkozásba kezdenek tanulmányaik befejeztével. A BGE célja pedig, hogy a hallgatók olyan stabil és részletekbe menő alapot kapjanak, amelyet a gyakorlatban is kamatoztatni tudnak.

Mi történik, ha a képzést követően valaki úgy dönt, hogy mégsem a turizmusban vagy a vendéglátásban képzeli el a jövőjét?

Természetesen ez is előfordulhat, ám ekkor sincs ok a pánikra, a képzésen töltött évek nem vesznek el. Többen vannak, akik az egyetem elvégzését követően például bankoknál, tanácsadó cégeknél, vagy egyéb pénzügyi intézeteknél helyezkednek el, de a HR-es cégeknél való munkavégzés sem ritka a végzettek körében. Akik pedig már az egyetem közben is úgy érzik, hogy „jó helyen vannak”, azoknak már tanulmányaik alatt is adott a lehetőség a szakmai fejlődésre. A turisztikai szektorban tevékenykedő vállalkozások közül rengetegen alkalmaznak egyetemi hallgatókat részmunkaidőben, ez hallgatóként rendkívül hasznos, hiszen így adott a lehetőség, hogy a megszerzett elméleti tudás már az egyetemi tanulmányok alatt gyakorlati tapasztalattal bővüljön. Ezen felül az egyetemi diákszervezetek is igyekeznek időről-időre érdekes szakmai előadásokat szervezni a hallgatóság számára. Ha a jövődet a turizmus-vendéglátás területén képzeled el és szeretnél naprakész tudásra szert tenni, akkor a BGE a megfelelő választás, és ne feledd, ha időközben változik a terv, akkor sem vesztegettél el hasznos éveket.

Szeretnél bővebben is tájékozódni a képzés főbb jellemzőiről? Kattints ide és tudj meg mindent Turizmus-vendéglátás szakunkról!