„We train for International Business” – „A „Külker” azokat a fiatalokat várja, akik aktív részesei, alakítói szeretnének lenni a jövő nemzetközi gazdasági, üzleti és diplomáciai kapcsolatainak” – mondja dr. Csekő Katalin, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának dékánja. Az interjúban szó esik továbbá a digitalizáció terén várható fejlesztésekről és a nemzetköziesedés kapcsán elért eredményekről.
A tavalyi év kiugróan jól sikerült a BGE Külkereskedelmi Kara számára, hiszen a felvételi adatok alapján 27 százalékkal többen jelentkeztek a karra, mint a megelőző évben. Mi lehetett a siker oka, és mit vár az idei évre?
Szerintem a letisztult kommunikációnknak köszönhető a siker. Elkezdtünk célzottan és világosan kommunikálni magunkról, és az erős vállalati kapcsolatrendszerünkkel pedig megerősítettük, hitelesítettük az üzeneteinket. Abban is biztos vagyok, hogy a nálunk tanuló hallgatók a pályaválasztás előtt álló korosztállyal, sőt egymással is megosztják a tapasztalataikat – és ez a legjobb, mert a fiatalok egymásnak hisznek igazán. A 2021-es év valóban kiugró volt az eredmények tekintetében, ami annak is köszönhető, hogy a koronavírus járvány miatt kevesebben mentek külföldre tanulni. Az idei évben nem számítunk ekkora mértékű növekedésre, ugyanakkor azt gondolom, hogy lesz növekedés, a tavalyelőtti eredményekhez képest biztosan. A BGE továbbra is stabil, meghatározó szereplője a felsőoktatási piacnak, mi pedig idén is folytatjuk az intenzív kommunikációt, haladunk tovább a „We train for International Business” jelmondatunk mentén, és várjuk továbbra is azokat a fiatalokat, akik aktív részesei, alakítói szeretnének lenni a nemzetközi gazdasági, üzleti és diplomáciai kapcsolatoknak.
Mit takar pontosan a „We train for International Business” jelmondat?
Valójában ez sokkal több, mint egy jelmondat. Ez a működésünk esszenciája, tükrözi a szemléletünket, mindazt, amit magunkról gondolunk, és amit az oktatásban képviselünk. A dékáni kinevezésemet követően mélyrehatóan megismerkedtem a kar által kínált képzések tantervi hálójával és tartalmával, ezt követően kollégáimmal elkezdtünk azon gondolkodni, hogy hogyan tudnánk az alap- és mesterképzéseinket „láncszemenként” összekapcsolni, úgy, hogy koherens egészet alkossanak. Melyik képzés, melyik ponton és hogyan kapcsolódik össze a másikkal úgy, hogy közben erősíti, majd tovább lendíti azt? Tervezésünket egy példán keresztül szemléltetem: ha egy nemzetközi üzleti tranzakciót akarunk megvalósítani – például szeretnénk külföldön egy nagykereskedelmi egységet létrehozni –, akkor végig kell néznünk, mire van szükségünk ennek megvalósításához. Első lépésben a befogadó környezetet, piacot kell alaposan kiismerni. Vállalkozóként, befektetőként elő kell készíteni a „terepet”, kapcsolatokat kell építeni, meg kell ismerni az adott üzleti kultúrát, az ott élő döntéshozókat és vevőket. Ezt a tudást, ismeretet a nemzetközi tanulmányok képzéseinken belül a gazdaságdiplomácia és az ún. business diplomacy témakörei közvetítik.
Másodszor, ha a „letelepedéssel” együttjáró engedélyeket már megszereztük, akkor jön a következő kérdés: ki fog tudni rólunk? Hogyan tehetjük ismertté, keresetté a termékünket, szolgáltatásunkat? A kereskedelem és marketing alapképzésünket így a nemzetközi piacralépés és a nemzetközi marketing új formáival, megoldásaival is kiegészítettük, majd így haladtunk tovább képzésről képzésre, tantervről tantervre. Ez egy többéves közös gondolkodás és fejlesztési munka volt a kollégákkal. Mostanra pedig, ha ránézünk bármely külföldi üzleti tranzakcióra és az ahhoz vezető lépésekre, akkor abban pontosan leképeződik, amit oktatunk: „We train for International Business”. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert miközben a kar angol nevében mindez tökéletesen visszaköszön, addig a magyar kifejezés mára némileg szűkítő értelmezéssel bír a köztudatban.
Említette már, hogy a kar erős vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Hogyan profitálnak ezekből az együttműködésekből a hallgatók?
A Külkereskedelmi Karon jelenleg két vállalati tanszék (Robert Bosch Lean Menedzsment Vállalati Tanszék és Citi Global Business Vállalati Tanszék) működik, és ezen felül számos üzleti partnerséget építettünk ki az elmúlt időszakban. Előbbiekre igazán büszkék lehetünk, mert ezek organikusan fejlődtek, épültek ki az évek során. A Bosch és a Citi ma már a mindennapjaink részét képezik. De hogy mit is jelent ez a hallgatóink számára?
Bár a tantermi oktatásunk tervezetten és célkövetően gyakorlatorientált, a hallgatók „finom hallásukkal” megérzik, hogy a valós vállalati környezetben némileg más a kommunikáció nyelve. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy képzéseinken vállalati szakemberek vendégelőadóként, kurzusvezetőként vegyenek részt, és saját vállalatuk, illetve intézményük példáján keresztül mutassák be egy-egy folyamat megvalósulását. Amikor az üzleti életből érkeznek cégvezetők, nagykövetek órát tartani, akkor ezt a hallgatók végtelenül izgalmasnak, érdekesnek találják. Jelenlétük és az általuk elmondottak alátámasztják, kiegészítik a tantárgyi ismereteket, és egyben hitelesítik az egyetemet is. Célunk, hogy a jövőben is bővítsük és gazdagítsuk nemzetközi és vállalati kapcsolatrendszerünket.
A Külker egyre sikeresebb a digitális transzformációt megélő gazdaság oktatásában. Milyen változások várhatóak a közeljövőben a digitalizáció terén?
A digitalizáció eredményeinek beépítése egyre fontosabb lesz egyetemi szinten.
A most debütáló Room of the Future kezdeményezésünk előfutára a hatvani Smart Shop Floor virtuális logisztikai labor volt, amely kicsiben egy komplett logisztikai hubot/központot modellez. Amikor évekkel ezelőtt elkezdtünk ezen dolgozni, az volt a célunk, hogy egy olyan kísérletező, gyakorló helyet alakítsunk ki, ahol bemutathatjuk a műszaki – IT innovációt és a technológia gazdálkodásra gyakorolt hatását. A mi logisztikai (virtuális és valós) laborunkban nemcsak arra van lehetőség, hogy a napi üzemi folyamatokat megélhetővé tegyük, de itt van helye a szokatlan és merész ötleteknek is.
A Room of the Future ennek a gondolatnak a folytatása. A Jövő Tantermével azt a jövőt szeretnénk előrevetíteni, amikor a hallgatóink már nem hagyományos tanteremben, hanem a digitális térben (real-time módon) ismerik meg a vállalati működést. Az ilyen kezdeményezésekre azért is van szükség, mert a technológiák fokozott védettsége miatt a klasszikus gyárlátogatások egyre nehezebbé válnak. Miután az információ „érzékeny jószággá” vált, így a gyárakon kívül kell kialakítani az „okos” oktató laborokat, ahol az üzleti folyamatok láthatóvá válnak.
Nagy előrelépés történt a nemzetköziesedés területén is, elég, ha csak az újabb kettős diplomaprogramokra gondolunk.
Az elmúlt időszakban több kettős diplomaprogramot indítottunk el a megvalósítás útján. Ezek közül is kiemelkednek a stirlingi, az augsburgi és a würzburgi egyetemekkel kötött sikeres megállapodások. Jelenleg is dolgozunk újabb szerződések megkötésén. Ezeket az együttműködéseket én ékköveknek tartom, hiszen egyedülálló lehetőségeket jelentenek a hallgatóink és az oktatóink számára, és értékes elemei az egyetemi kommunikációnak is. Azt üzenik, hogy érdemes a BGE-en tanulni, mert olyan minőségű képzéseink vannak, amelyeket rangos külföldi egyetemek egyenértékűnek fogadnak el. Az oktatók kölcsönösen áttaníthatnak a partnerintézménybe, így, ha egy angol vagy német professzor előadást tart nálunk, akkor ez a hallgatókat még inkább megerősíti abban, hogy jól választottak, jó helyen vannak a BGE-n.