Ebben a koronavírusos időszakban a tanulás mellett az olvasás is előtérbe kerül. Az utóbbi időben Michelle Obama „Így lettem” című könyvét olvastam, amelynek hatására olyan gondolatébresztő kérdések és felvetések születtek bennem, amelyek segítségével könnyen áttekinthettem a saját történetem – mindazt, ami számomra hiteles és csak rám jellemző.
Michelle Robinson Obama 2009 és 2017 között volt az Amerikai Egyesült Államok first ladyje. A Princetoni Egyetemen és a Harvard Jogi Karán végzett, majd pályafutását a chicagói Sidley & Austin ügyvédi irodánál kezdte jogászként. Ott ismerkedett meg későbbi férjével, Barack Obamával, akit ő mentorált. Később Chicago polgármesteri hivatalának munkatársa lett, majd a Chicagói Egyetemen és a Chicagói Egyetem Orvostudományi Központjában dolgozott. Michelle Obama alapította a Public Allies chicagói tagozatát is, amely fiatalokat készít fel a közszolgálati karrierre.
Az Obama házaspár jelenleg Washington D. C.-ben él. Két lányuk van, Malia és Sasha.
Tükörsima életút – gondolhatnánk, de hamar rá kell ébrednünk, hogy még a first ladynek sem ment minden zökkenőmentesen. Felfordult az élete és lemondott mindenről: a családi életről, az addigi stílusáról és életviteléről, de mindvégig változatlanul segített, ahol csak tudott. Félt, hogy a politika elveszi tőle a férjét, mégis mindig mindenben támogatta őt. Elfogadta és megértette a kialakult helyzetet és munkája mellett éjt nappallá téve kampányolt a férjéért. Barack Obama elfoglaltsága miatt szinte egyedül nevelt fel két lányt, de végig nagy szeretettel gondolt férjére és ha kellett, küzdött a kapcsolatukért. Bármilyen nehéz volt, ő sosem adta fel. A mélypontokról részletesen mesél a könyvében, ahogy arról is, mi adott neki újra és újra erőt, hogy tovább folytassa.
Könyvében Michelle Obama arra bíztat, hogy álljunk ki nemes célokért és persze saját magunkért. Ő sosem élt vissza a hatalommal, inkább fáradhatatlanul a közjó érdekében tevékenykedett. Többször hallatta a hangját, de mindig kedvesen és fontos témákról beszélve.
Ha könyvéből csak egyetlen gondolatot emelhetnék ki, amit mindenkinek érdemes lenne a saját életébe is elültetni, ez lenne az: „Erőt jelent, ha megismerhetnek és meghallgathatnak mások, ha megvan a saját történetünk, ha hiteles hangon szólalunk meg. Az pedig kivételes kegyelem, ha hajlandók vagyunk megismerni és meghallgatni másokat.”
Talán a fenti idézetből is látszik, hogy az egykori first lady milyen bölcs és inspiráló gondolatokat igyekszik átadni olvasójának. Hihetetlen, hogy ez a könyv mennyi erőt adott és magam is milyen sokat merítettem belőle. Túlzás nélkül kijelenthetem: ez a nő a példaképemmé vált.