A Kriptopénz ABC 2019 májusában jelent meg a HVG Könyvek gondozásában és a kriptovaluták, valamint a blokklánchálózatok alapjainak megismerésben nyújt segítséget. A könyv szerzői – Györfi András, Léderer András, Paluska Ferenc, Pataki Gábor, Trinh Anh Tuan – a téma nemzetközileg elismert szakértői, akik közérthető stílusban adnak átfogó képet e fontos témáról.
Mit adhat nekünk, ha megismerjük a blokklánc technológia alapjait?
Közgazdászként már tanulmányaink alatt is lehetőségünk nyílik sokféle területre rálátni, de emellett is fontos, hogy folyamatosan bővítsük a látókörünket és kövessük a gazdasági trendeket. A negyedik ipari forradalom küszöbén úgy alkalmazkodhatunk leghatékonyabban az új kihívásokhoz, ha nyitva tartjuk a szemünket, tájékozódunk és megismerkedünk azokkal az innovációkkal, amelyek előbb-utóbb begyűrűznek majd a mindennapjainkba. Manapság ilyen, egyre hangsúlyosabban jelen lévő tendencia a blokklánc technológia térhódítása is, aminek megismerése sokat segíthet a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos szemléletváltásban.
Sokszor úgy érzem, többen azért nem foglalkoznak a témával, mert első látásra bonyolultnak tűnhet, ezért fontos, hogy azokat az információkat vegyük magunkhoz, amelyek a mi szakterületünknek megfelelőek. Így természetesen nem szükséges komolyabban elmélyülnünk a kriptográfia mélységeiben vagy az okos szerződések programozásában, ahogy az internetet használók nagy része sem tudja például, hogy mire szolgál a TCP/IP protokoll vagy hogyan kapcsolódnak a routeren keresztül a világhálóra, mégis gond nélkül használják azt nap mint nap. Úgy gondolom, hamarosan a közgazdászok kezei között is hasonlóan fognak forogni a különböző blokklánc alapú technológiák.
A Kriptopénz ABC Magyarországon elsőként nyújt olyan átfogó képet, amellyel laikusként is megismerhetjük a Bitcoin-on keresztül a technológia kialakulását, történetét és működését, valamint azt, hogyan nőtt túl a technológia azon a szerepkörön, amire szánták. Az elsőként kriptovaluták bányászatára és kereskedelmére szánt rendszer ugyanis nagyon sok egyéb területen alkalmazható: ilyen többek között a blokklánc hálózatokon létrehozott okos szerződések vagy az adattárolás. A könyv olvasása közben tőzsdei tudásunkat is csiszolhatjuk, hiszen a kriptopénz kereskedelmének alapvető működési mechanizmusát, a tőzsdei mozgások hátterét és a ciklusok pszichológiáját is elmagyarázza, ráadásul mindezt abszolút közérthetően teszi.
Vajon nem lufi a bitcoin? Mit csinál pontosan egy számítógép, miközben bányászik? Mi a célunk a kriptopénz-kereskedéssel? Mit tehet az állam? Van a kriptopénz mögött bármi, ami az értékét adja? Milyen problémát old meg az adott kriptopénz? Vajon hol tartunk most a bitcoin és általában a kriptopénzek adaptációs görbéjén? Miben hasonlít a szerelem és a bitcoin?
A fentiek csupán kiragadott példák azon kérdések sokaságából, amelyet a szerzők érintenek könyvükben. Ha titeket is érdekelnek a válaszok, a Kriptopénz ABC-t a Libri könyváruházban és a HVG-könyvek kínálatában egyaránt megtaláljátok. Aki pedig szeretne további naprakész információkat olvasni a témában, annak ajánlom Györfi András blogját a https://kriptoakademia.com/ oldalon, ahol a gazdasági vonatkozású blogbejegyzések mellett oktatóvideókat is találtok.
Személyes vonatkozású érdekesség, hogy szakdolgozatomhoz külső konzulensként Györfi Andrást, a könyv egyik szerzőjét kértem fel, aki örömmel vállalta a feladatot, hogy szakértőként segítse munkámat.
Veszélyt jelentenek az új technológiák a munkahelyinkre?
A blokklánc technológia körül ugyanolyan nézeteltérések bontakozhatnak ki, mint amelyek a robotika vagy az AI (mesterséges intelligencia) körül. Sokan tartanak az automatizációs folyamatoktól és attól, hogy ezáltal munkahelyek tömegei szűnnek majd meg, ami nehéz helyzetbe hozhatja a munkavállalókat. Ahogy minden, a társadalmat széles körben érintő kérdésben, természetesen ebben a témában is rengeteg érv és ellenérv ütközik egymásnak, ami miatt nem könnyű állást foglalni.
Számomra a kérdés emberi oldala akkor tudatosult, amikor az egyik ismerősöm aggodalmát fejezte ki egy közösségi oldalon – a bejegyzéséhez videót is csatolt, amelyben egy német gyár működése volt látható, ahol szinte az összes munkafolyamatot robotok végezték. A poszt alatt természetesen hamar gyűlni kezdtek a pro-k és a kontrák, az én tekintetem pedig egy olyan hozzászóláson akadt meg, amely mindent magában foglal ahhoz, hogy új megközelítésből tekintsünk ezekre a technológiákra:
„Szerintem nem az a szomorú, hogy ezt a munkát most robotok végzik, hanem az, hogy eddig emberek csinálták.”
Maga a felvetés teljesen jogos, hiszen a nehéz súlyok emelése, a konténerek kézi mozgatása vagy az egyforma, gyors mozdulatok egész napos ismétlése nem mondható egészségesnek. A gépesítés és a munkaszervezés új formái pedig levehetik ezeket a terheket a gyári munkások válláról.
Mindannyian egy folyamatosan átrendeződő világgazdaság részei vagyunk, amellyel együtt jár a digitális/társadalmi átalakulás is. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy a korábbi ipari forradalmak mellékhatásai is hasonlóak voltak, mégis elmondható róluk, hogy a változások összességében a javunkat szolgálták, az életünk pedig a változás időszaka és a nehézségek leküzdése után kényelmesebbé vált.
A blokklánc technológia leginkább az adminisztrációs és irodai munkakörökre jelenthet veszélyt. Én azonban bízom benne, hogy az ezáltal megszűnő munkakörök helyett több időnk marad arra, hogy valóban az ügyfeleinkre és azok igényeire koncentrálhassunk, és a munkavégzés során teret kaphassanak azok a készségek, amelyek valóban emberi értékeket képviselnek.
Mida Vivien írása